06 20 471 1030 ooravecz@gmail.com

Mi, európai emberek, gyakran úgy találkozunk először jógával, hogy látunk embereket könyvekben, vagy filmeken, kitekert, számunkra elképzelhetetlen pózokban, vagy lehunyt szemmel, hosszasan üldögélve, ami érthetetlennek és unalmasnak tűnik. Esetleg eljutunk egy-egy órára is, ahol, bár még közelébe sem jutunk bonyolult pozícióknak, mégis kényelmetlenül érezzük magunkat, miközben a körülöttünk levő matracokon mások zavaróan ügyesek és hajlékonyak.

Hallunk talán arról is, hogy a jóga nem sport. Akkor mi is valójában ez az egész? Első közelítésben egyfajta tapasztalati úton történő önmegismerésről beszélhetünk, amely testünk megismerésével kezdődik. Maradjunk először a testgyakorlatoknál, amelyeket úgy nevezünk, ászana.

A jóga úgy tekint a testgyakorlatokra, mint önmagunk megfigyelésének és a tudatosság fejlesztésének első lépcsőfokára. A testi érzeteket, állapotokat rendszerint könnyebb megfigyelni, mint a légzést, vagy a gondolatokat. A testgyakorlatok hosszabb távú célja a klasszikus, jógával foglalkozó írások alapján egy erős, de mégis hajlékony, egészséges test kialakítása. Cél, hogy egyenes gerinccel, kényelmes, stabil ülőtartásban, mozdulatlanul, hosszabb távon képesek legyünk ülni és befelé fordulni, a csendesség felé vezetve elménket. Ez eleinte valószínűleg egyáltalán nem tűnik vonzó célnak, tehát maradjunk továbbra is az ászanáknál.

Az órákon első lépéseink során sokféle ászanával ismerkedünk meg. Sokan könyvből, dvd-ről kezdenek gyakorolni, én is így próbáltam, viszont nem javaslom. Lényegesek ugyanis a tanári instrukciók, igazítások, amelyek vezetnek a gyakorlatba belehelyezkedés, az ászana végrehajtása és a pozíció helyesen végzett elhagyása, lebontása során. Ha pontosabban gyakorolunk, teljesebbé válnak a gyakorlatok hatásai. A vezetett órákon megtapasztalhatjuk, hogyan épül fel az ászanákból a teljes gyakorlás és útmutatást kaphatunk a megfelelő hozzáállással kapcsolatban is. Egyszerre szélesítjük testünk, elménk határait, viszont kerüljük a túlzott erőlködést. Csak azokat az izmainkat használjuk, amelyek feltétlenül szükségesek a gyakorlat megvalósításához.

Gyakorlás közben számtalan megfigyelés ébredhet bennünk fizikai testünk erősségeivel és korlátaival kapcsolatban. Lehet, hogy könnyedén végrehajtom az erős lábizmokat követelő álló pózokat, de nehezen tartom meg egyensúlyom, ha fél lábon állok. Lehet, hogy a jobb vállam sokkal kevésbé mozgékony, mint a bal. Lehet, hogy könnyedén tudok előrehajolni nyújtott lábbal, de a mellkasnyitó gyakorlatokban nehézségeket tapasztalok.

Ahogyan a gyakorlatok fizikai megvalósítása könnyebbé válik, felbukkanhatnak további kérdések is. Hogyan viselkedem gyakorlás közben: elfogadom a kényelmetlenséget egy adott pózban, belemerülök, vagy meghátrálok? Elfogadom-e az aznapi állapotomat, ahogyan a gyakorlatot megvalósítom? Foglalkozom-e azzal, hogy mások hogyan gyakorolnak körülöttem?

Így irányítja a jógagyakorlás a figyelmet fokozatosan önmagunkra, a durvább, testi érzetektől a finomabb észrevételek felé. Néhány hónap alatt a rendszeres, gyakorlás egyre mélyebben megérinti a testet, érezhetjük, hogy erősebbekké és hajlékonyabbakká válunk. Lehetséges, hogy a fizikai hatásokon túlmutató jótékony hatásokat is érzékelünk. Ha továbbra is fennmarad a kíváncsiságunk, a gyakorlás folytatódik, otthon vagy vezetett órákon.

Share This