06 20 471 1030 ooravecz@gmail.com

Mostanában egy viszonylag új anatómiai modellt tanulmányozok. Lényegében arról szól, hogy a testünket összetartó kötőszövet, mechanikai szerepén túl, részt vesz a mozgás, hajlékonyság és stabilitás szabályozásában is. Ez a megközelítés nem állítja azt, hogy a korábbi biomechanikai modellek haszontalanok lennének; egyszerűen csak hátrébb lép és távolabbról néz rá az emberi testre.

Amikor csirkét bontunk, lefejtjük a fehéres hártyákat és lemezeket, azaz a kötőszövetet, az izmokról és csontokról. Ugyanez a kötőszövet nagy mennyiségben megtalálható az emberi testben is, de korábban alig foglalkoztak vele. Mire jók ezek a hártyák és lemezek, ha már olyan sok van belőlük? A testünkben található kötőszövet beburkolja az izmok felületét, izmok eredésére és tapadására szolgál, összeköti a mozgásszervrendszer részeit. Tápanyagokat raktároz és szerepe van az információcserében, az érzékelésben is. Ha bármiféle működési probléma jelentkezik benne (például zsugorodik), az komolyan kihat a mozgásszervrendszer állapotára, működésére is.

Honnan jön mindez? Tom Myers, a modell megalkotója, úgy boncolt emberi testeket, hogy az izmok felületén található „hártyák” lefejtése helyett megtartotta és követte azok lefutását. Így hosszú kötőszövet-izom-szalag-csont erővonalak bontakoztak ki. A modell azt állítja, hogy a folytonosság miatt a mozgásszervrendszer problémáinak tünetei gyakran az erővonalak mentén jóval távolabb jelentkeznek, mint ahol eredetileg kialakultak.

Nézzük például az SBL-nek is nevezett felszíni hátulsó vonalat (superficial back line). Az erővonal kiindulási pontja a talpi bőnye, felfelé az Achilles ín közvetítésével a lábszár felszíni, hátulsó izmaiban és a combhajlító izmokban folytatódik. Ezután egy keresztcsont környéki kötőszövetes lemez, majd a gerincfeszítő izmok és a koponyán egészen a homlokig húzódó kötőszövetes lemez következik.

És miért érdekes mindez egy jógatanárnak? Éppen azért, mert (sok)minden (sok)mindennel összefügg! Ha egy tanítványom azt mondja, hogy fájdalmasan merev a vádlija, akkor nem csak a vádli nyújtására alkalmas gyakorlatokat fogok javasolni.

Érdekes kísérlet lehet például, ha előrehajolsz, majd egy teniszlabdával megmasszírozod a talpad, majd újra előrehajolsz. Azt tapasztalhatod, hogy sokkal inkább előre tudsz hajolni – azaz, a talpi bőnyén kívül az SBL más területeire is hatott a lazító masszázs.

A jógagyakorlatok gyakran komplexen hatnak ezen erővonalak mentén – éppen ezért annyira hatékonyak. Például, a lefelé néző kutya póz, vagy az állásból előrehajlítás az SBL-t nyújtja. Az ászanák megalkotói tehát ismerték és használták a Tom Myers által rendszerbe foglalt megközelítést! Számomra lenyűgöző, hogy egy ilyen okosan felépített mozgásrendszert gyakorolhatok és taníthatok! A további erővonalakról most még csak olvasok, de hamarosan írni is tervezek róluk.

Share This